felsorolás

Nézegettem minap a minisztériumok aktuális felsorolását. Régóta foglalkoztat, hogy mennyire tükrözik az elnevezések az éppen aktuális kormányzó párt(ok) ideológiáját. Négyévente változnak ugyanazon közintézmények nevei, a főbb szereplőkről nem is beszélve. Összevonnak és szátválasztanak intézményeket. A jelenlegi szerkezet átalakításokból nem nehéz kikövetkeztetni: jelentős összevonásnak, átalakításnak lehetünk tanúi. Nyolc minisztérium (belügy, honvédelmi, közigazgatási, külügy, nemzetgazdasági, nemzeti erőforrás, nemzeti fejlesztési, vidékfejlesztési) között osztották szét a feladatokat.

Érdekesnek találtam -hiszen ez áll hozzám közel -  a Nemzeti Erőforrás Minisztérium strukturáját. Talán meghökkentő az elnevezés, hiszen hozzá szoktunk a munkaügyi-szociális-családügyi stb. kifejezésekhez, vagy ezek valamilyen mutánsához. A piacgazdaság erőforást igényel, tudjuk jól. Jól képzett, egészséges és megfelelő szociális helyzetben lévő erőforrásokat. Természetesen a kormányzó párt retorikájából és az azt tápláló ideológiából fakadólag nemzeti erőforrásról van szó. (izgalmas lehet, ahogyan ez a kifejezés, vagy az ehhez hasonló, majd végig fut a kormányzati és az ahhoz közelálló intézmények között és sorra alakulnak át/vissza ennek megfelelően)

Mindenesetre a minisztérium magába foglalja az oktatás, a szociális-munkaügy és az egészségügy területeit. Bár a három tárca között az eddigiekben is fontos volt az összehangolódás, kérdés azonban hogyan lesz képes ezt ellátni egyetlen szervezet?  Esetleg felül kerekedik valamely terület a másik kárára? Mennyire lesz hatékony és nem utolsó sorban költségeiben takarékos? Ugyanakkor az emberi erőforrás, vagyis az egyén és a társadalom különböző csoportjainak ezen, átfogóbb megközelítése, talán képesebb lesz a finomabb összehangolásra, a társadalmi folyamatok egységesebb kezelésére.

Meghatározó kérdés, hogy kik a tárca vezetői és milyen végzettséggel, tapasztalattal bírnak. Érdekes a szociális ágazatban lévő helyzet. A tárcavezető mellette az államtitkár irányítja a szociális területet. Bemutatkozásából kiderül, hogy mérnöki végzettséggel és csekély szociális munkatapasztalattal rendelkezik. Ez sajnos jellemző volt az elmúlt 20 esztendőben is: a szociális ágazatban nem találunk egyetlenegy szociális végzettséggel bíró minisztert sem. Vajon miért van ez így a szociális ágazatban? Miért nincs így, mondjuk az oktatás vezetésében, ahol nem ritka a tanár végzettséggel és gyakorlattal rendelkező miniszter. Vagy az igazságügyi tárca élén, ahol jogi végzettségűek vannak szinte kivétel nélkül. Vagy az egészségügy, ahol orvosok vezették a tárcát. Sorolhatnám tovább a tárcákat, de az egyértelmű, hogy - legalábbis ebből a szempontból - a szociális tárcának igen nagy a lemaradása. Ehhez nem kell szaktudás? Persze tudom, hogy diplomával is lehet tönkere tenni ágazatokat, (volt már itt néhány szakértői kormány) de  azért mégsem árt, ha egy vezető a politikai elköteleződésén túl  is képes átlátni a szociális területet és elméleti-gyakorlati tudással rendelkezik. Továbbá ez nagyban emelné - az amúgy is több sebből vérző - szociális szakma presztízsét is.

Címkék: szociális