Politikai viadalok!

A mára kialakult politikai patthelyzet teljesen lehetetlenné teszi a mindennapokat. Egymás világnézetét vizslatjuk, ha az egyik nagyvezető A-t mond, akkor a másik B-t, és mi meg megyünk utánuk, mint a pincsikutyák. Bénult állapotban leledzik a társadalom, ugyan egy-egy tüntetés kapcsán felszívjuk erőinket és egymásra pfujolunk, de nyilvánvaló, hogy ezen az úton, alig van esély a megbékélésre. A szociológusok, politológusok és mindenféle társadalomkutatók tengernyi tanulmányt írtak, hetente rendeznek konferenciákat az ötcsillagos szállodákban, ahol a társadalmi konfliktus feloldására keresik a választ. Na és mi az eredmény? Semmi. A választások megoldották a problémát? Ugyan már, az is csak olyan, mint a mérleghinta, egyszer az egyik van felül, máskor meg a másik csapat.

Végleges megoldásra van itt szükség, olyanra, ami megbékíti a lakosságot, és ami képes kirántani az országot a kátyúból. Nos, van egy javaslat. Kicsit radikális, de érdemes fontolóra venni. Mert volt eredménye az eddigi politikai vitáknak a parlamentben? Volt eredménye a miniszterelnök-jelölti vitáknak? Sehol semmi eredmény. Minden feszültség megmaradt. Ezért itt most kemény lépésre van szükség. Derüljön ki, hogy ki az igazi férfi, ki az igazi harcos jellemű politikus! Elég volt a nyálas intellektuális maszatolásokból, elég a verbális programvitákból! Legyen test-test elleni küzdelem! Igazi harc! Mérkőzzenek meg egymással a politikai ellenfelek, de  most életre-halára!

Szóval. Nyilvános politikai harci viadalok megrendezésére van szükség. Helyszín maradhat a Parlament, ahonnan élőadásban közvetítenék az eseményt. A párokat sorsolás útján választják ki, miképpen a fegyvernemet is (kard, lándzsa, stb.). Természetesen a régi nagy riválisok, így a volt és jelenlegi miniszterelnökök, miniszterek, államtitkárok egy csoportba lennének sorolva, mint az attrakció kiemelt küzdelmei. A képviselők esetében egyelőre a frakciók közötti létszámkülönbség okozhat némi fejtörést, de a párt szimpatizánsaiból jöhetnek önként jelentkezők. Aztán küzdelem életre-halálra, mint a római gladiátorok.

A viadal szabályai még kidolgozásra várnak (például a női egyenjogúság jegyében lehetőséget kell adni a hölgyek részére is, az idősebb politikusok az esélyegyenlőség érdekében  páncélinget viselhessenek stb) de, aztán bekerülhetne az Alkotmányba, biztosítva a törvényes és demokratikus kereteket a négyévente megrendezendő un. politikai harci viadalhoz. Így az a parlamenti erő kerülne hatalomra, ahol a képviselők többsége életben marad. Amelyik miniszterjelölt veszít, azaz meghal, ott a csapat is kiesik négy évre, ezért a vezetőkön nagyobb felelősség lenne a küzdelem során, de hát nem így van ez most is? A hatalom legitimációjához így kétség sem férhetne és a nép bizonyára nagyon élvezné a viadalokat és persze tiszteletben tartaná a becsületes küzdelem eredményét. Bár lehet, hogy radikálisan lecsökkenne a politikai pályára lépő és az ott maradó személyek száma, de talán vonzóvá lehetne tenni, hiszen négy évig a győztes illető helye biztos a parlamentben, nem támadják őt mindenféle interpellációkkal, nincs vitanap, mert minek, ha nincs ellenzék.  Továbbá érdemes kidolgozni a javaslat konkrét szabályrendszerét, esetleg átültetni az önkormányzati választásokra is, hogy mielőbb elindulhassunk a demokrácia, a szabadság és társadalmi megbékélés útján!