Körforgás

Körforgás      
        Gábor emlékére

 

Virágnak jöttél,
kipattant rügyként
tavaszt kerestél.

Bújtál faághoz,
lepkeszárnyához,
égető nyárhoz,

elmúló nőhöz,
kopár erdőhöz,
őszi időhöz.

Esők gyalultak,
bibéid hulltak,
jéggé fakultak.

Szirmaid gyászba',
fagyott virág ma
zuhansz halálba.

Véred hullt porba,
földi avarba,
ott születsz újra:

örökös létbe,
madárnak égre,
fűszálnak rétre,

ezer alakban,
körbeérsz végre
Isten kezébe.

(pappakos)