Úgy viselkedem, mint aki normális

Amikor normális voltam, úgy viselkedtem, mint aki nem normális.

Nekem a nem normális volt normális, miközben azt sem tudtam mi az.

Ezek a szavak számomra semmit nem jelentettek, csak tettem, amit tettem.

Azonban valami probléma mégis lehetett, mert azt mondták változzam meg, mert ez így nem normális.

Ezt belátván komoly önismereti munkába fogtam, hogy másoknak normális legyek.

Hosszú évek alatt személyiségem szépen fejlődött, még végül nem normálissá váltam.

Ennek eredményekén elkezdtem sokak számára normálisan viselkedni.

Ma már egyre normálisabban működöm, ami azért nekem nem egy normális dolog.

Viszont elég magas szintre juthattam ezen az úton, ha nem normálisan is tudok normális lenni, mert elégedettek velem.

Szerintem normálisnak lenni egyáltalán nem normális, de ezt nem nagyon hangoztatom, mert akkor nem normálisnak tartanának és újra változnom kellene, azt meg már unom.

Szóval inkább úgy viselkedem, mint aki normális és a  többiről mélyen hallgatok.

Aki ezeket nem érti ne aggódjon, az teljesen normális.

Aki meg érti, biztos hasonlít rám.

 

(pákos)